Ádáz csatát folytatnak azok, akik a klímaváltozást az emberi civilizáció terhére írják azokkal, akik ezt a Föld állapotának természetes változásának tulajdonítják. S különösen nagy a baj, ha egyik fél sem gondol a kezelésre, csak lesöpri a másik érveit.
Dr Németh Tibor vitára invitáló írása

 A Dunán az evezősök (kajakozók, kenuzók) a gyalogosok. Ha elindulnak a Rómairól, gyakran nem jutnak tovább a Luppa szigetnél – igaz, jó itt a sör, hétvégén a kaja – pedig ha feljebb mennek, igazi „erdőben”, a valódi természetben érezhetik magukat. Ha maguk mögött hagyják a budakalászi (Megyeri) hidat, ezzel a városi civilizációt is. Valóban?

A hívek és támogatók lelkesen kiállnak az FNA mellett. De az első leíró mondatok után a többség automatikusan áttér egy nagyon humánus gondolatra, a szegények és elesettek támogatására. Vázlatunkban azt állítjuk, hogy ez téves felfogás - és még az elfogadottságát is nehezíti.

Csermely Péter magam hálózatelméleti munkájából ismerem, ezért „követem”. Nagypénteken nem erről a témáról írt – de blogját olvasva néhány kérdés, reagálás bennem is, mint agnosztikusban is megfogalmazódott:

Értem, s szép gondolatoknak tartom, amit megfogalmaztál[i]. Alkalmat adott arra, hogy magam, nem hívőként is elgondolkodjam ezeken. Amit kérdezek, az nem illik bele a te hangulatodba, elmélkedésedbe - de valamikor jó lenne erről beszélni.

A Blog.hu-n olvasható egy érdekes cikk. (Akkor beszéljünk a kapitalizmusról – Fülbebogár http://fulbebogar.blog.hu/2017/11/30/akkor_beszeljunk_a_kapitalizmusrol?fb_action_ids=10159549272645621&fb_action_types=og.comments) Az ekörül kialakult vitában sokan abból indultak ki, hogy a versengés jó, mert az biztosítja a társadalom számára a fejlődést, kreativitást. Éppen ehhez kívánok hozzászólni.

Úton, útfélen - sokszor nagyon okos emberek - pánikolnak a legújabb technológiai változások (MI, robotok, okos cuccok, stb) miatt. Többnyire a munkahelyeket féltik, és ezzel párhuzamosan az emberek romlásától tartanak. A fő mondanivalóm, hogy eddig már 150 év óta rákényszerültünk az emberi munkaidő szükséglet több mint felének az elvesztésére és ezt mégis elég jól túléltük. Akkor szerintem a kisebb maradék elvesztésébe sem fogunk belehalni. Erre a bizonyíték az elmúlt 150 éves tapasztalat. 

A mesterséges intelligencia (MI) már ma is része az életünknek - s ha az alábbi szempontokat besszük figyelembe a fejlesztése során, akkor elképesztő mértékben javulhat az emberiség helyzete az előttünk álló évtizedekben, évszázadokban...

Facebook oldalunkra kiraktuk a BENEFICIAL AI 2017 konferencia 23 pontból álló irányelveit. Azoknak, akik kevésbé tudnak angolul, az alábbiaknak a magyar nyelvű (nyers) fordítást ismertetjük.

Az íráshoz csak néhány kisebb, saját észrevételt teszek.

• A tanulmányt Oszkó Péter blogjában lehet olvasni. https://www.linkedin.com/pulse/ki%C3%BAtkeres%C3%A9s-bek%C3%B6t%C3%B6tt-szemmel-peter-oszk%C3%B3? A bővebb eredeti dolgozat az "Elvakart, mély sebek" címmel a       Manager Magazin 2017, januári számában jelent meg). A gyakorlott olvasók érdeklődve láthatják benne számos megatrend szellemiségét és grafikáit.

Amíg nem lesznek gazdagabbak a szegények - addig hiába küzdesz a túlnépesedés és a környezet pusztulása ellen. Viszont minél gazdagabb vagy, annál kevésbé van szükség a melódra, annál kisebb a GDP növekedése, s valószínűbb, hogy nem találod meg az életre szóló nagy szerelmedet - viszont kevesebb tárgyra lesz szükséged.

A 19. századig a ló volt a legfontosabb segítője az embernek a közlekedésben, lovak húzták az ekét és az ágyúkat, még ki is számolták, milyen katasztrófát okozhat a lótrágya a városokban. Azután szinte teljesen eltűntek, szinte csak állatkertekben lehetett velük találkozni - majd újra emelkedett a számuk: passzió lett a lovaglás. Lehet, hogy ez vár ránk is? Hiszen azt ma már tényként kezelhetjük, hogy az emberre, mint munkaerőre (ezen a hagyományos bérmunkát kell érteni) egyre kevésbé van/lesz szükség.