­A társadalmak sokszor tapasztalják, hogy már évtizedek óta érthetetlen, nem kívánt jelenségek mutatkoznak a növekedésben, foglalkoztatásban, a népességben, természeti környezetben, a család modellekben, és más tényezőkben. Ezt nem nézhetik tétlenül, és egyre erőteljesebb rohamokat indítanak ellenük. A kormányok mindenütt azonos gondolkodásmóddal próbálnak javítani ezeken. A költségvetési forrásokat, és az állami erőfeszítéseket közvetlenül a nem kívánat felszíni tünetek saját országukon belüli, rövidtávú megszüntetésére irányítják. A helyzet azonban legtöbbször nem javul. A sok évtizedes kormányzati erőfeszítések, és a társadalmak egyöntetű akarata ellenére, mégis ugyanazok a problémák merülnek fel, de egyre erőteljesebben. Ennyi folyamatos kudarc után el kell gondolkodni azon, hogy biztosan jól látjuk a valóságot? Nem ülünk fordítva a lovon? Cikkünk három fejezete éppen ezt vizsgálja. Az első fejezet a szükséges elvi alapokkal foglalkozik. A második fejezet hat kiválasztott gyakorlati fejleményt, az un. megatrendet veszi szemügyre. A harmadik fejezet összegzi a mondanivalónkat.

Németh Tibor írására sokszor fogunk még hivatkozni.