A nyáron két könyvet is olvastam a szerzőtől - most arról, ami a mesterséges intelligenciáról szól
Csányi Vilmos: Ha lehetséges szuperintelligenciát létrehozni, az ember létrehozza
Olvastam a könyvet is, meg az interjút is. Természetesen hihetetlenül érdekes, jól gondolkodtató mindkettő. Ezt most nem fogjuk boncolgatni. Csupán két kapcsolódó gondolat.
- Csányi gondolkodik. A világ óriási többsége nem gondolkodik. Általában valami rettentő silány önbecsapást, avult rutinok ismételgetését folytatja. Jó esetben a népesség ott ragadt a 18. század ostoba rögeszméinél. Egy megfelelő kutató biztosan remek magyarázatot találna arra, hogy miért ezerszer népszerűbbek a kőkorszaki ostobaságok, mint a valódi gondolkodás. Én azonban gutaütést kapok a szakadatlan ostobaságoktól. (Pl. dolgozzunk keményen, sokat, szaporodjunk megállás nélkül, csak az a fontos, hogy ki a magyar, a templomban mondják ki a frankót, stb.) Nem tudom, hogy Csányi, és a hasonló, gondolkodni képes emberek érzik-e jobban magukat, vagy a múltba ragadt, gondolkodni képtelen többség. Szerintem az utóbbiak.
- Kiragadnék egy kisebb szakaszt, a cikkből. A GMO elleni harc világszerte uralkodó eszméje azt állítja, hogy bízzuk rá az evolúcióra az állatok, növények sorsát, mert, ha ebbe beavatkozunk akkor abból nagy baj is lehet. A GMO ellenes érvelés mindig erre a „lehet” szóra támaszkodik, nem pedig azt állítja, és bizonyítja, hogy biztosan rossz lesz a GMO. Csányi tökéletesen érvel, abszolút egyetértek vele. Persze az is igaz, hogy a GMO-t sem lehet feltartóztatni, bármennyire is küzd ellene bárki. Azért érdemes azon is elgondolkodni, hogy eddig még igazából nem ártott az emberiségnek a GMO. Néhány bizonyíték. Ma a Földön nincs egyetlen olyan házi állat, vagy termesztett növény sem, ami nem felelne meg a GMO kritériumnak. Mindegyiket az ember kreálta. Szelektált, nemesített, módosított. Pl. kutya, disznó, tehén, búza, alma, burgonya nincs a spontán természetben. Ezeket mind az ember „módosította”. Elég nagy bajban lennénk, ha ezek helyett vissza akarnánk varázsolni a farkast, vaddisznót, tulkot, tönkölybúzát, vadalmát. Persze aki akar, az nyugodtan térjen ezekre vissza, de ne gyötörje a többieket.
Szóval, érdemes Csányit olvasni. Én a regény után kezdtem elolvasni Csányitól az „Íme az ember” című könyvét. Ez még jobb, nem sci-fi, hanem szakirodalom.
Csányi Vilmos: Naiv dolog, hogy emberszerűnek képzeljük a szuperintelligenciát
Ez is remek vasárnap délutáni gondolkodni való. Ezúttal is néhány kisebb megjegyzést teszek hozzá.
- Az interjú készítője szokatlanul felkészült, okos ember. Szinte soha nem találkozom hasonlókkal. Most sem születik meg a végső igazság, de egy nagyon élvezetes beszélgetést olvashattunk. Menet közben folytonosan közbe akartam szólni, ez a legtöbb, amit egy ilyen interjú tehet.
- Most is nagyon nagy dolgot fogalmaz meg a válaszaiban Csányi. Ez a „szerveződési szintek” gondolata. E nélkül nem lehet érdemben megérteni a gondolatait, de a valóságot sem.
- Az interjúban, és más kapcsolódó beszélgetésekben is gyakran felmerül a Föld túlnépesedésének a gondolata. A valóságban azonban már egyre inkább látszik, hogy a Föld népesség növekedése egyre lassul, és már előre látható, hogy kb. 2050 körül leáll a növekedés, majd csökkenésbe fordul át. Én csak a tüneteket látom, a mélyen fekvő okokat nem, arról csak spekulálok. Valamit csinál önmagával az emberi faj, vagy a Föld, de ez a megszokott hétköznapi „szerveződési szinten”, vagyis ahogyan gondolkodni szoktunk, nem lehet megérteni. Ez nem a hétköznapi ember „céloksági akaratától függ”.
