Ha tényleg a robotoké, a mesterséges intelligenciáé a jövő, az akkora változásokat fog jelenteni, melyekre még nem vagyunk felkészülve. De legalább tudjuk, most hol vagyunk.

1. A kérdéseim megalapozása

A egyik kiindulási alapot azok a megatrendek jelentik, melyek szerint (1.) egyre kevesebben, egyre kevesebbet fogunk dolgozni, (2.) a GDP-ben mért növekedés a fejlettség szintjének megfelelően csökken, (3.) ugyanakkor a technikai fejlődés gyorsul. (4.) Öregszik a társadalom

Általánosan elfogadott,hogy  nyílik az olló a high-tech kreatív területek és a rutinmunkát végzők között - ami a hagyományos munkakörök megszűnését, de legalább is jelentős csökkenését is jelenti. A vagyoni/jövedelmi különbségek növekedésével együttesen ez ahhoz vezet, hogy nő a prekariátus, ezzel együtt a populizmusra, demagógiára való fogékonyság - a világon mindenütt.

Piketty a vagyonadó bevezetését javasolja a szociális feszültségek kezelésére. Már Davosban is téma az egyenlőtlenség.

2. A kérdés: mekkora az esélye annak, hogy a világ - ezen belül a gazdaság - kedvező irányba alakuljon? Részletezve

• Számomra nagyon szimpatikus az az érvelés, mely nem csak a társadalmi feszültségek csökkentési igényével érvel, hanem felhívja arra is a figyelmet, hogy a gazdaság fenntartásához az is szükséges, hogy legyen, aki megveszi a termékeket, szolgáltatásokat. A gazdaság meghatározó szereplői között milyen arányú lehet ennek a felismerése? (kedvenc példám vulgár-marxistáknak: ha a c + v + m - ből eltűnik a "v" - akkor nincs, aki megvásárolja a terméket)
• Ha csökken a GDP növekedési üteme, akkor nehezebb forrásokat találni, mivel nem nő (látványosan) az elosztható torta. Mennyire elterjedt az a szemlélet, hogy forrásokat kell találni az Észak-Dél, illetve a klíma fenyegetések megoldására?
• A sok tekintetben vitatott és kritizált, de az egyenlőtlenségek alakulásának leírásában nem cáfolt Piketty jóformán nem is említi a pénztőke szerepét. Nyilvánvaló, hogy akinek van megtakarítása, csak az tud részt venni a pénzpiaci műveletekben. Reális veszélyt jelent-e a reál- és a pénzügyi szféra elkülönülése? (Olyasmiket olvasok, hogy a pénz mennyisége a világban több tízszeresen meghaladja a GDP értékét - de nem tudom, hogy a tényleges, vagy a forgási sebességgel beszorzott értékről van-e szó.)
• A világban ma általánosan a pénzügyi könnyítésekkel kezelik a válságot, s ezzel kívánják felpörgetni a gazdaságot. Ez tudomásom szerint inflatorikus hatású, miközben defláció van. Ez nem azzal jár-e együtt, hogy buborékok növekednek megint, s hogy ez a mennyiség is elsősorban a pénzpiacon köt ki - növelve a gazdaság sérülékenységét, egyben vagyoni különbségek növekedését?
• Ha igaz, hogy sérülékenységet okoz a gazdaságban lévő többlet ("forró") pénz, akkor ezt hogyan lehet lekötni, illetve kivonni a gazdaságból?
• Piketty külön azzal sem foglalkozik, hogy a fejlett országok befektetői a fejletlenebb piacokról haza tudják vinni a profitjukat. Szerintem ez is az egyenlőtlenséget növeli - de megbecsülhető-e ennek a mértéke?
• Lehet-e azt tudni, hogy az a leggazdagabb 1 %, mely a vagyonok 50 %-át birtokolja, az adók mekkora hányadát fizeti?
• Mivel már Davosban is az egyenlőtlenséggel foglalkoznak - mekkora az esélye, hogy a szükséges összefogás létrejöjjön, s sikerüljön "megregulázni" a tőkét? (Átláthatóság, szabályozás, adóztatás, stb.)

Ha tényleg a robotoké, a mesterséges intelligenciáé a jövő, az akkora változásokat fog jelenteni, melyekre még nem vagyunk felkészülve - de ennek kérdésként való felvetése már egy következő kérdés-sor: mindez hogyan befolyásolja a tulajdoni, pénzügyi, elosztási viszonyokat?