@Geo_: Itt valaki valamit nagyon elkombinált. Összevetésként: A teljes Nyugat-Antarktiszi jégpajzs elolvadása emelne 3,5 m-t. Alighanem belekombinálták a "belső, sérülékenyebbé váló" jégtömegeket és ezután mechanikusan extrapolálták a folyamatot.

Természetesen én sem tudom, hogy mitől olvad ilyen gyorsan. Pláne úgy, hogy a többi meg nem. Az általános tendencia egyébként az, hogy ahol/amikor a jégtömeg összerepedezik (és ez elég gyakori), az olvadékvíz nem a tetején folyik le, hanem beszivárogva kenőfelületet alakít ki a jégtömeg alján (ha az elég vastag, a nyomás miatt a víz lassan fagy vissza, közben meg jön az utánpótlás). Ennek hatására a partközeli jegek gyorsabban csúsznak a vízbe, mint korábban.

Ez magyarázza az IPCC előjelzéseinek látványos kudarcát; ők ugyanis a hőmérséklet növekedését fölé-, a tengerszintét meg alábecsülték. Ehelyett az van, hogy a gleccserek/jégtakarók gyorsabban csúsznak a vízbe, tehát a tengerszint gyorsabban nő, a hőmérséklet meg lassabban, mert az olvadás sok hőt von el.

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

@Pásztörperc: 24.hu/tudomany/2020/01/13/thwaites-gleccser-olvadasa/

2 m???

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

@Geo_: Úgy van. Kiváló állomások vannak a trópusi övben (ami gyakorlatilag nem melexik) és az Antarktiszon, amit kizárnak a félgömbi rekonstrukciókból — utóbbit azért, mert az egy csaknem zárt rendszer, amit tengeren és levegőben is az ún. Antarktisz körüli áramlás ölel körül; eljegesedése mintegy 50 millió éve akkor kezdődött, amikor a tűzföldi földhíd elsüllyedt és a kontinens körüláramolhatóvá vált.

A kettő között, a mérsékel égövben összesen 6 (hat) hosszú idősort produkáló állomás van, és még azok is párosával: 2 Tasmániában, 2 Óceániában és 2 Dél-Amerikában, egymáshoz közel. Hát ez bakfitty.

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

@Pásztörperc: A felmelegedés nem egyenletes

A déli féltekéről pedig nem tudunk semmi pontosát, ha jól értem.

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

@Pásztörperc: Ez a 3. úgy olvasandó, hogy "Csúf dolog az éghajlatot összekeverni a zsúfoltsággal". Fogalmam sincs, hogy került bele ez az elírás.

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

@tükörfúró: 1. A tengerszint a század végéig várhatóan kb. 60 cm-t emelkedik (ebből most kb. 23-nál tartunk, de egy ideig gyorsul). Nincs olyan fejlett ipari ország, amely nem tudna száz év alatt 1 m magas gátat emelni a tengerpartján. Kimondottan az alvízi, tengerparti lapos országokra jellemző, hogy folyóik már most is gátak között folynak. Ezen gátak nagyságrenddel hosszabbak azoknál, amiket a tengerparton kell magasítani.

2. A felmelegedés nem egyenletes: az É-i sarkvidéké gyors, a trópusi övben szinte nincs is, a mérsékelt övben a kettő között. Klímamenekültek egész egyszerűen nincsenek és nem is lesznek. Egyetlen ember se költözött még el lakóhelyéról az éghajlat melegedése miatt — és nem is fog.

3. Csúf dolog az éghajlatot összekeverni a lustasággal. Itt, a mérsékelt övben egyelőre a melegedés egyelőre javítja közérzetünket — és ezzel éppen hogy csökkenti a zsúfoltság negatív hatásait. Ennek ellenőrzésére tedd föl magadnak a kérdést: hol szeretsz nyaralni? Olyan helyen, ahol melegebb van, mint nálunk, vagy olyanon, ahol hidegebb?

Mert hát az ugye egyértelmű, hogy jobb nekünk, ha enyhébb és rövidebb a tél.

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

@csúti csüngőhasú tolvaj: Az erdők — és velük minden klimax állapotú (= érett) növénytársulás — CO2-mérlege 0. Pont annyit kötnek meg a fák, mint amennyit a légkörbe eregetnek a lebontó szervezetek.

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

Ha majd a MI tud magától kísérletezni és el mert szakadni az addigi ismeretektől, azaz kutató vagy feltaláló, esetleg valódi zeneszerző lesz, akkor lesz ez majd érdekes kérdés.

Bejegyzés: Intelligencia, szuper: jó vagy veszély?

@_Epikurosz_: Akkor ide is:

Nem értem az "is"-t. Pár szóban összefoglalhatnád.

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

Vicces, ahogy az ostobák a magas CO mellett érvelnek, elfelejtve, hogy az utóbbi ilyen esetekben azért városok helyet parttól partig kőkeményen erdők voltak amik azért kicsit hatékonyabban oldották meg a CO problémát, mint Gipsz Jakab 800 négyzetméteres háza két emberrel és szobánként klímával...

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

Akkor ide is:
xkcd.com/1732/
Igen, ez egy fizikus, a NASAnál dolgozott.

Módszertan:
ocw.mit.edu/courses/sloan-school-of-management/15-023j-global-climate-change-economics-science-and-policy-spring-2008/lecture-notes/lec3.pdf
Teljes kurzus egy per jellel feljebb.

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

@Yossarian_M: Ahol összeér a klíma- és a környezet, ott biztos, hogy tudsz változtatni is. S maga az alkalmazkodás is változás, változtatás.
Szerinted mi az, amiben alkalmazkodni kell, s hogyan?

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

A helyes valasz: Ki nem szarja le? Tudsz valtoztatni? Nem. Tudsz alkalmazkodni? Igen. Hat akkor tedd azt es kimeld meg magad a teljesen folosleges aggodastol.

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

@Artificem: és ha ez a csoport éppen figyelmen kívül hagyja azt, amit @tükörfúró: mond, s csak a CO2 csökkentésével tudja le a dolgot?

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

Az ötödik csoportba tartozom, mint minden értelmesen gondolkodni képes, józan eszét használni tudó ember. Ha nem is vagyunk klímaszakértők relevàns doktorátusokkal, azt azért józan ésszel is értenünk kell, amit a klímavédő tudósok mondanak. Már ha odafigyelünk rájuk.

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

A klímaváltozás problémája elsősoran az emberiség problémája. A bolygó és a természei környezet legfeljeb átmenetileg változik meg, az éle pedig szinte a semmiből reprodukálja magát.

Mi viszont megszoktunk egy természeti környezetet, felépítettünk egy bolygó szintű társadalmi rendet, rendszert.

A klímaváltozás elsődleges fenyegetése kétféle, illetve vannak sokfelől, de összességében súlyosan támadó mellékhetások, amik egy része öngerjeztő, nem tudni mikor indítanak mellékvágányon valami robbanásszerű lavinát.

Első fő probléma a tengerszint emelkedése, ami az alapvetően észeki, mérsékelt égővi technikai civilizáció ősbástyáit jelentő országokat életveszélyesen fenyegeti. Ha pár nagyobb vezető ország összeomlik, apokaliptikus állapotokba sűllyed a nagyrésze, mert elöntötte a víz, ert összedőltek a városok, mert alámosta az óceán az erőműveket, stb, hiába megy tovább minden, hiába lesz globálisan továbbra is pénz, internet, áram, stb, a világgazdaság olyan sokkot kap, totális nemzetközi súlyponteltolódás jön létre, aminek a hatásai ma megjósohatatlanok.

Akár újabb világháború is lehet, a korábbinál sokkal súlyosabb következményekkel, még 1-2 kóbor atombomba is elképzelhető, ami aztán többszéz évre végleg hazavágná a globális civilizáció jelenlegi bástyáit.

Van egy lassabb hatás, ami más hatásokkal együtt a délen megszaporodott kissé elmaradott kultúrájú térségekből történő menekülés, egyfajta népándorlás a meleg elől, a szintén egyre melegebb északra.

Ez kevésbé fenyegető kérdés, ha tudnánk kezelni, viszont már jelei vannak, hogy az északi civilizációkba egyfajta allergiás politikai túlreakciót és belső "betegégeket" vált ki az idegenek érkezése. A történelemben minden féle-fajta "birodalom" szétesett, előbb vagy utóbb, nem gondolnám ,hogy a mostani világrend és vezető hatalmak státusza örök és megingathatatlan.
Altalában a nagy népvándorlások körül megszünik a rend és stabilitás, az addig volt kultúrák,értékek, hatalmi központok elpusztulnak, káosz és visszamaradottság uralodik el.

A harmadik hatás belülről támadja a feljett északi társadalmakat, miközben egyre zajlik egy urbanizáció, mert ezekbn az országokban a tevékenység súlypontja már nem nagy földterületez, ipartelepekhez, a vidéki tájhoz, hanem irodákhoz és a városias életmódhoz kötődik, a városok és a körülöttük álvidékies körülmények közt élő agglomeráció mindennapjai egyre elviselhetetlenebbek, a zsúfoltság és az éghajlat hatásai miatt.

Ezek hatalmas fogyasztó és gondolkodógépek, emberek rohangálnak napi többzíz km-eket irodákba ki-be, városmagba ki-be, plázába ki-be, miközben ezeknek a fenntartása, hűtése, fűtése, közekedése, stb elképesztő lokális energiát igényel.

Maga az éghajlatváltozás, akár mi okozzuk, akár nem, nagyon messze van attól, hogy bolygó szinten akárcsak fenyegess, nemhogy elpusztítsa az emberi fajt.

Hogy a társdalmainkat, amik maguk okozzák ezeket a problmákat, képesek leszünk-e legalább kis mértékben átalakítani, az a fő kérdés, ami nagyon úgytűnik, sosem kerül napirendre.
Masszív tagadásban vagyunk, mint egy elhízott ember, mindig van egy stemény, egy keksz, amire rámutatunk, na ebből kell kevesebb és már fogyunk is. Mindig van egy csodaszer, egy norma, egy megállapodás, eg akcióterv, amivel elmegy újabb 10-20 év,közben a valós problémát okozó folyamatok zajlanak, dehát gondolkodást és életmódot váltani nehéz.

Sokkal egyszerűbb még 0.01mg-al csökkenteni a CO2-t a kipufogóban, elképesztő eurótízmilliárdok ráfordításával, és újabb pár tized %-al a globális kibocsájtást. Miközben a CO2 egy hatalmas medence, amibe ömlik a víz, és folyik lefelé is, két cseppel kevesebbet cseppentett bele észak európa, hurrá, nem is került sokba, dehogy.

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

@laci_52: de a CO2-t nem kívánod növelni?

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

A Gaia- zöldekkel értek egyet: a klímaváltozás adatokkal alátámasztott tény, de nem bizonyított, hogy azt alapvetően az emberi tevékenység okozza. Vannak pozitív hatások is: hatalmas hideg területek, például Alaszka, Kanada, Skandinávia, Szibéria élhetőbbé, mezőgazdaságilag hasznosítóvá válnak. Az atomenergia pedig a múlt század egyik legnagyobb vívmánya, az ebből termelt áramra az emberiségnek hosszútávon szüksége van.

Bejegyzés: Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

@MEDVE1978: ez a 19. század - sok helyen (pl. olaszok, németek, USA) ez az időszak volt az egységes állam kialakulása

Bejegyzés: Az EU-ról, technokrata megközelítésből

@Szóra kész Szókratész: Igen, erre :-)

Bejegyzés: Az EU-ról, technokrata megközelítésből