https://www.facebook.com/21-sz%C3%A1zad-1569426733384921

21.század

Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

2019. július 03. - 21. század

 

reconsttemp.jpgKlímaváltozás és környezetszennyezés

Sokan egyenlőségjelet tesznek a két fogalom közé – helytelenül, bár van kapcsolat a kettő között.

A nem lebomló műanyagok és veszélyes hulladékok, anyagok kikerülése a természetbe – környezetszennyezés. Az ásványi- és nyersanyagok kitermelése – környezetrombolás. Amikor civilizációs vagy mezőgazdasági tevékenység céljából földet veszünk igénybe – környezetrombolás. Amikor pusztítjuk az erdőket, a vadon élő állatfajokat – környezetrombolás. Amikor szabályozzuk a folyókat, erőműveket építünk rájuk – beavatkozunk a természetbe, de hogy ez feltétlenül környezetrombolás-e, az már kérdéses lehet. Hiszen amikor napkollektorokat, szél- vagy árapály erőműveket építünk, akkor is beavatkozunk a természetbe.

Tovább

Intelligencia, szuper: jó vagy veszély?

si_csanyi.JPG„Ha feltesszük a címben foglalt kérdést, vagyis, hogy „Az EU és a bolygó ezt túléli?”, akkor erre nem sok esélyt látok. Az új helyzethez való rendkívül átfogó, és mély alkalmazkodáshoz az emberi fajnak már aligha lesz módja komótosan, évszázadokig alkalmazkodni. Erre nincs idő.” – ez korábbi írásunk[i] alapvető mondanivalója. A szerző, dr Németh Tibor 3 fő területet jelöl meg, melyek veszélyt jelentenek az emberiségre: 1: ABC fegyverkezés 2:klímaváltozás/környezetpusztítás 3: maga a globalizáció ténye és a beszűkült nemzetállami keretek közti ellentmondás. Amellett érvelek, hogy ha az emberiség képes megakadályozni az életfeltételeinek a megszűnését (nem tör ki globális háború, képes kezelni a környezetünk változásait) – akkor a következő nagy kérdés a szuperintelligencia lesz.

Tovább

Túléli a Föld - s benne az EU?

dia2_2.JPGItt, a 21. században (2019, március 25.) egy kitűnő cikket olvashattunk.[1] Ebben a szerző kifejti, hogy technokrata megközelítéssel milyen döntéseket, és miként kellene értelmesen elosztani a társadalom különféle szereplői között. Végigolvasva azt látjuk, hogy ezek már nagyon régi, praktikus evidenciák, és csak azon csodálkozhatunk, hogy a döntéshozók gyakran miért nem eszerint döntenek. Mi viszont most másként is megnézzük ugyanezt a kérdést. Azt vizsgáljuk, hogy az emberi faj milyen módon működik, és gondolkodik erről, és mi ennek a várható következménye.

Tovább

Az EU-ról, technokrata megközelítésből

 with-out_eu.pngAz EP választások miatt megsokasodtak a szuverenitásról, európaiságról, integrációról, szubszidiaritásról szóló írások. Járjuk egy kicsit körbe a dolgot, hogy hol, mik a tipikus témák, miről is hol, milyen szinten kell tárgyalni, dönteni. S azután feltehetjük majd a kérdést: föderáció vagy konföderáció?

Tovább

Szabadság : Szolidaritás = 82:3 ? Avagy mit nem lát Bokros

dia3_1.JPG

 Mindig érdemes az írásaira figyelni, racionális elemzéseire és javaslataira, melyek gyakran szembemennek a politikai (ir)realitásokkal. Mostani írása is  Szabadság és szolidaritás. figyelemre méltó – de egyben nagyon is vitára is ingerlő. Az alcímmel - A kultúra hanyatlásának politikai eredete a mai Magyarországon - ellentétben (1.) egy történelmi előzményeket és (2.) a jelenlegi rezsimet klasszikus (vagy épp: neo?)liberális szempontból értékeli, ugyanakkor (3.) az írásból a piacgazdaság és a liberális demokrácia apoteózisa is megjelenik.

Tovább

Bokros és a valóság

dia2.JPGBokros Lajos az ÉS december 21. számában  írt cikket írt, „Szabadság és Szolidaritás” címmel. Szerinte a társadalom sok-sok évszázada határozott irányban, a kollektív együttműködéstől a individuális versengés felé halad. Mi nem Bokros kétdimenziós pályájának az általános társadalmi fogadtatásával, hanem azzal, foglalkozunk, hogy mennyire felel meg a tőlünk független, objektív valóságnak.       

Tovább

Kérdések a klímaváltozásról

94_fakitermeles.jpegÁdáz csatát folytatnak azok, akik a klímaváltozást az emberi civilizáció terhére írják azokkal, akik ezt a Föld állapotának természetes változásának tulajdonítják. S különösen nagy a baj, ha egyik fél sem gondol a kezelésre, csak lesöpri a másik érveit.
Dr Németh Tibor vitára invitáló írása

Tovább

Sétálóutca és a nagy testvér

 20170822_200141.jpgA Dunán az evezősök (kajakozók, kenuzók) a gyalogosok. Ha elindulnak a Rómairól, gyakran nem jutnak tovább a Luppa szigetnél – igaz, jó itt a sör, hétvégén a kaja – pedig ha feljebb mennek, igazi „erdőben”, a valódi természetben érezhetik magukat. Ha maguk mögött hagyják a budakalászi (Megyeri) hidat, ezzel a városi civilizációt is. Valóban?

Tovább