https://www.facebook.com/21-sz%C3%A1zad-1569426733384921

21.század

Nem értek a klímaváltozáshoz – és te?

2019. július 03. - 21. század

 

reconsttemp.jpgKlímaváltozás és környezetszennyezés

Sokan egyenlőségjelet tesznek a két fogalom közé – helytelenül, bár van kapcsolat a kettő között.

A nem lebomló műanyagok és veszélyes hulladékok, anyagok kikerülése a természetbe – környezetszennyezés. Az ásványi- és nyersanyagok kitermelése – környezetrombolás. Amikor civilizációs vagy mezőgazdasági tevékenység céljából földet veszünk igénybe – környezetrombolás. Amikor pusztítjuk az erdőket, a vadon élő állatfajokat – környezetrombolás. Amikor szabályozzuk a folyókat, erőműveket építünk rájuk – beavatkozunk a természetbe, de hogy ez feltétlenül környezetrombolás-e, az már kérdéses lehet. Hiszen amikor napkollektorokat, szél- vagy árapály erőműveket építünk, akkor is beavatkozunk a természetbe.

Klímaváltozás megítélése

Vannak, akik egyszerűen tagadják ennek a tényét – pedig csak ki kell nézniük az ablakon. Változnak a hőmérsékleti viszonyok, szélsőségesebb az időjárás.

  1. Vannak a Gaia-zöldek:

 ők azt hangsúlyozzák, hogy a Föld ökoszisztémája az elsődleges – s ők földtörténeti adatokkal bizonyítják, hogy a klíma korábban is jelentősen változott, most éppen egy kis-jégkorszak végén vagyunk, s a természet egyensúlyához arra lenne szükség, hogy a CO2 koncentráció megközelítse az 1000 ppm-et. (Most kb. 500-nál tartunk). Igaz, hogy a CO2 növekedése növeli az üvegház hatást, de ez nem lineáris, aszimptotikusan a max közelében vagyunk, további növekedés nem várható. A CO2-re szükség van a bioszféra egyensúlyához, a fossziliák kialakulásához, a mésziszap kialakulásával, a planktonok mélytengerbe kerülésével történő szén kivonásának az ellensúlyozására. Azt hangsúlyozzák, hogy bármekkora is a hatása, mégis csak egy fajt képvisel a homo sapiens sapiens, az eddig a mérsékelt övben élőknek el kell viselniük a néhány fokos hőmérséklet emelkedést, cserében az északi területeken is növekszik a hőmérséklet, a tundrák és a ma jégtakaróval fedett térségek helyén megjelennek az erdők, az ember számára sokkal elviselhetőbb lesz ez a vidék. Az északi jégtakaró megszűnése miatt felesleges aggódni, nem volt mindig itt jég. A sivatagodás elterjedését legeltetéses állattartással kell megakadályozni, az ős- és egyéb erdők pusztítását (így a fa ipari felhasználását) meg kell állítani. Ez a csoport is nagy ellensége a környezetszennyezésnek – de mint látható, a CO2 megítélésében radikálisan eltér a véleményük. Többnyire nem feltétlen ellenségei az atomenergia felhasználásnak (ld. eneriaszükséglet kielégítése), s hasonló okokból (éghajlathoz való alkalmazkodás, a mezőgazdaság számára igénybevett földmennyiség intenzív kihasználása miatt ) szükségesnek látják a GMO-t.

  1. Öko-újbaloldal

A legteljesebb elutasítása a civilizációs emberi tevékenységnek. Náluk ér össze legjobban a klímaváltozás és a környezetvédelem, a globalizáció- és kapitalizmus ellenesség (finomabban: „kritika”). Közdenek a CO2 kibocsátás, a GMO és a globális monopóliumok és a nagyvállalatok ellen.

Számukra a megoldást a helyi közösségek és önszerveződő csoportok létrehozása és működtetése jelenti, kikapcsolva a szállítást, a pénzt. Hívei a nemnövekedésnek, sokan még a föld eszközökkel való megművelését (ásás, szántás), bármilyen vegyszer használatát is elvetik.

  1. „Mélyzöldek”

Az előző csoporttól annyiban különböznek, hogy az emberi és az egyéb fajok közt semmiféle különbséget sem tesznek.

  1. Neoliberális klímaszkeptikusok

Ahogy gyanúsan figyelik (és értékelik) a környezetvédőket, úgy a klímavédőket is. Kritikusak – pl. kiskorúak kampányban való szerepeltetése miatt, hajlamosak e mozgalmakban csak a piacellenességet és az állami szerepvállalás növekedését látni.

  1. Klímavédők

Politikai és ideológiai tekintetben sokszínűek (így pl. a globalizáció és a piacgazdaság megítélésében), de közös vonásuk, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység miatt a légkörbe jutott többlet CO2-nek tulajdonítják. Jelenleg a társadalom legnagyobb részét reprezentálják. Számukra egyértelmű az ipari tevékenység és a klímaváltozás kapcsolata, az ok-okozati kapcsolat. Meggyőző adatokra, diagramokra hivatkoznak, pl. olyanokra, melyek az ipari tevékenység miatt a légkörbe jutó CO2 és a hőmérsékletváltozás alakulása közötti szoros korrelációt mutatnak. Számukra bizonyíték a jégsapka csökkenése, a hóhatár emelkedése a Kilimandzsárón és az Alpokban. Felhívják az egyéb veszélyekre is a figyelmet, mint pl. a tengerszint emelkedése miatt elöntött városok és területek, extrém időjárási jelenségek kialakulása, a Föld elsivatagosodása, az életkörülmények romlása miatt migráció megnövekedése, tengerek savasodása, édesvíz helyzet romlása, stb. Hívei az alternatív energiáknak – bár az atom megítélésében eltérnek a vélemények. Megoldásként az antropocén hatások csökkentését, megszüntetését követelik.

A klímaváltozás oka

 

Számos ok létezik és létezhet, ilyenek az emberi tevékenységtől függő (antropogén) tényezők: az ipari tevékenységgel a levegőbe kijuttatott CO2, s ezzel az üvegházhatás növekedése, a környezet zöldjének a pusztítása (esőerdők, biomassza célú mezőgazdasági tevékenység, a természetbe való beavatkozások, stb.). Az embertől független tényezők: vulkáni tevékenység, Nap tevékenység változása, a Föld pólusánák elmozdulása, a Földet érő sugárzások, stb.).

Vannak adataink arról, hogy az emberi tevékenységen belül milyen részt képviselnek az egyes tevékenységek – de arról nincsenek pontos adataink, hogy ez hogyan aránylik a természeti tényezőkhöz. Erről – tudomásom szerint – csak becslések léteznek, mely alapján 1/3 arányt képviselnek az antropocén hatású tevékenységek.

Mekkora CO2 koncentráció tekinthető kívánatosnak?

 

Az 1. csoport („Gaia zöldek”) szerint 1000 ppm – de nem tudok arról, hogy más csoportokból közöltek-e ilyen számot. A teljes „dekarbonizálás” politikai szlogen, valójában az emberi tevékenységre vonatkozik.

Ehhez kapcsolódik: milyen mértékű üvegház hatás a kívánatos? Hiszen maga a jelenség a földi élet kialakulásának egyik feltétele.

Egy cikk alapján: „Az üvegház-gázok többségének igen hosszú a légköri tartózkodási ideje. A metán már 8-12 év után kikerül a légkörből, de a legfontosabb freonfajták csak 10-200, a dinitrogén-oxid mintegy 120 év elteltével bomlik el a légkör felsőbb rétegeiben. A légkört antropogén eredetű többletként terhelő szén-dioxid molekulák pedig akár 200 évig is a légkörben maradhatnak, mielőtt azokat az óceán, vagy a bioszféra elnyelné.” Ha ez igaz, akkor az ökológiai egyensúlyhoz hiába szükséges akár 1000 ppm, a hosszú megkötődés miatt a jelenlegi, közel 500 ppm-nyi mennyiség is pillanatnyi többletet jelent. Persze, kérdés, hogy valójában mekkora a CO2 beépülési ideje, a megnövekedett mennyiség mennyi idő alatt váltja ki a biomassza többlet keletkezését – vagyis ha igaz a Gaia zöldek állítása, az mit jelent időben, ha a CO2 megkötése elhúzódik, mi lesz a levegőben feldúsult mennyiséggel?

A változások kezeléséhez milyen lépésekre van szükség?

 

  1. Gaia: nem hogy csökkenteni, de növelni kell a CO2 kibocsátást. A klímaváltozáshoz alkalmazkodni kell, radikálisan csökkentendő az élővilág pusztítása (esőerdők, biomassza energetikai felhasználása, fa ipari felhasználása). Tegyük fel, hogy alapvetően igazuk van – viszont az egyéb szennyeződésekkel is járó emberi tevékenység miatt a levegőbe kerülő CO2 csak lassan kötődik meg a biomasszában, s ez hozzájárul az üvegház hatáshoz, a melegedéshez? Ha a „4. neoliberális klímaszeptikusok”-kal együtt az a nézet lesz az uralkodó, hogy a klímaváltozás inkább jó mint rossz – nem azzal az eredménnyel jár-e, hogy elmulasztjuk a változásokra való felkészülést? (tengerszint emelkedés, klíma-migráció, stb.). Ez a megközelítés visszafoghatja a technológiai fejlesztéseket is. Másrészt ez a megközelítés az akármilyen okból is változó klímára való felkészülést, alkalmazkodást segítheti elő.
  2. Öko-újbaloldal: mi van akkor, ha a természetes tényezők hatása (is) meghatározó, de az általuk javasolt megoldások csak korlátozottan és lassan képesek hatni?
  3. „Mélyzöldek”: számukra valóban az a legegyszerűbb, ha nem csinálunk semmit. Nehezen képzelhető el, hogy a teljes emberiség elpusztulna – az emberiség radikális, de részleges csökkenése csak hasznára válik a bolygónknak.(Valójában radikális környezetvédőkhöz sorolhatók.)
  4. „Neoliberális szkeptikusok”. A klímával, környezetvédelemmel kapcsolatos beavatkozások, illetve azok hatása hosszabb időt igényel – hosszabbat, mint amit a beruházások profitkilátásainál figyelembe szokás venni. Megközelítésük nem veszi figyelembe, hogy bármelyik klíma-alternatíva is igaz, kezelésük központosított erőforrásokat igényel.
  5. Klímavédők. Legtöbb barátom, ismerősöm ebbe a csoportba tartozik, s magam is biztos vagyok abban, hogy nemesek a céljaik, s a kialakuló mozgalom képes lehet egy világméretű összefogás megteremtésére Földünk, környezetünk védelmében. (Kevésbé tetszik némely PR akció, pl. amikor teljes dekarbonizációról beszélnek vagy amikor gyerekeket vonnak be a kampányokba.) Ennek a csoportnak teljesen igaza van abban az esetben, ha az emberi tevékenység okozza azt a klímaváltozást, mely – az egyéb környezetpusztítással együtt – az emberiség létét veszélyezteti. S bár ebből a körből származik az a figyelmeztetés, mely azért sürgeti a minél gyorsabb és radikálisabb beavatkozást a CO2 csökkentésére, mert ezek hatása csak mintegy 30 év múlva jelentkezik, de nem mindegy, hogy a tenger szintje 2 vagy 4 méterrel emelkedik – az e körbe tartozók mintha csak a csökkentésre koncentrálnak, s nem foglalkoznak a változásokra való felkészüléssel.

klimavaltozas.JPGNem értek a klímaváltozáshoz – ezért próbáltam a szakmájukban elismert emberekhez fordulni – ennek összegzése után még jobban össze vagyok zavarodva. Honnan tudnám megítélni, hogy a klímaváltozás természeti erők – vagy ezzel ellentétben az emberi beavatkozások következménye? Mi az, amire hatni tudunk, s mi az, amire nem? Melyek a valószínű változások, s ezeknek milyen mértékű a hatása?

Nem értek a klímaváltozáshoz – de abban biztos vagyok, hogy változik, s erre fel kell készülni. Ha megnézzük azokat a kimutatásokat, hogy az emberi tevékenység milyen CO2 kibocsátással jár, s ezekkel milyen súllyal, fontossággal kell foglalkozni, akkor az látszik, hogy ezek a javaslatok előmozdítják a műszaki fejlesztést s megtakarításra ösztönöznek – vagyis kárt nem okozhatunk velük.

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szazad21.blog.hu/api/trackback/id/tr7614924896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

laci_52 2019.07.04. 23:02:17

A Gaia- zöldekkel értek egyet: a klímaváltozás adatokkal alátámasztott tény, de nem bizonyított, hogy azt alapvetően az emberi tevékenység okozza. Vannak pozitív hatások is: hatalmas hideg területek, például Alaszka, Kanada, Skandinávia, Szibéria élhetőbbé, mezőgazdaságilag hasznosítóvá válnak. Az atomenergia pedig a múlt század egyik legnagyobb vívmánya, az ebből termelt áramra az emberiségnek hosszútávon szüksége van.

21. század 2019.07.05. 08:26:21

@laci_52: de a CO2-t nem kívánod növelni?

tükörfúró 2019.07.06. 13:09:12

A klímaváltozás problémája elsősoran az emberiség problémája. A bolygó és a természei környezet legfeljeb átmenetileg változik meg, az éle pedig szinte a semmiből reprodukálja magát.

Mi viszont megszoktunk egy természeti környezetet, felépítettünk egy bolygó szintű társadalmi rendet, rendszert.

A klímaváltozás elsődleges fenyegetése kétféle, illetve vannak sokfelől, de összességében súlyosan támadó mellékhetások, amik egy része öngerjeztő, nem tudni mikor indítanak mellékvágányon valami robbanásszerű lavinát.

Első fő probléma a tengerszint emelkedése, ami az alapvetően észeki, mérsékelt égővi technikai civilizáció ősbástyáit jelentő országokat életveszélyesen fenyegeti. Ha pár nagyobb vezető ország összeomlik, apokaliptikus állapotokba sűllyed a nagyrésze, mert elöntötte a víz, ert összedőltek a városok, mert alámosta az óceán az erőműveket, stb, hiába megy tovább minden, hiába lesz globálisan továbbra is pénz, internet, áram, stb, a világgazdaság olyan sokkot kap, totális nemzetközi súlyponteltolódás jön létre, aminek a hatásai ma megjósohatatlanok.

Akár újabb világháború is lehet, a korábbinál sokkal súlyosabb következményekkel, még 1-2 kóbor atombomba is elképzelhető, ami aztán többszéz évre végleg hazavágná a globális civilizáció jelenlegi bástyáit.

Van egy lassabb hatás, ami más hatásokkal együtt a délen megszaporodott kissé elmaradott kultúrájú térségekből történő menekülés, egyfajta népándorlás a meleg elől, a szintén egyre melegebb északra.

Ez kevésbé fenyegető kérdés, ha tudnánk kezelni, viszont már jelei vannak, hogy az északi civilizációkba egyfajta allergiás politikai túlreakciót és belső "betegégeket" vált ki az idegenek érkezése. A történelemben minden féle-fajta "birodalom" szétesett, előbb vagy utóbb, nem gondolnám ,hogy a mostani világrend és vezető hatalmak státusza örök és megingathatatlan.
Altalában a nagy népvándorlások körül megszünik a rend és stabilitás, az addig volt kultúrák,értékek, hatalmi központok elpusztulnak, káosz és visszamaradottság uralodik el.

A harmadik hatás belülről támadja a feljett északi társadalmakat, miközben egyre zajlik egy urbanizáció, mert ezekbn az országokban a tevékenység súlypontja már nem nagy földterületez, ipartelepekhez, a vidéki tájhoz, hanem irodákhoz és a városias életmódhoz kötődik, a városok és a körülöttük álvidékies körülmények közt élő agglomeráció mindennapjai egyre elviselhetetlenebbek, a zsúfoltság és az éghajlat hatásai miatt.

Ezek hatalmas fogyasztó és gondolkodógépek, emberek rohangálnak napi többzíz km-eket irodákba ki-be, városmagba ki-be, plázába ki-be, miközben ezeknek a fenntartása, hűtése, fűtése, közekedése, stb elképesztő lokális energiát igényel.

Maga az éghajlatváltozás, akár mi okozzuk, akár nem, nagyon messze van attól, hogy bolygó szinten akárcsak fenyegess, nemhogy elpusztítsa az emberi fajt.

Hogy a társdalmainkat, amik maguk okozzák ezeket a problmákat, képesek leszünk-e legalább kis mértékben átalakítani, az a fő kérdés, ami nagyon úgytűnik, sosem kerül napirendre.
Masszív tagadásban vagyunk, mint egy elhízott ember, mindig van egy stemény, egy keksz, amire rámutatunk, na ebből kell kevesebb és már fogyunk is. Mindig van egy csodaszer, egy norma, egy megállapodás, eg akcióterv, amivel elmegy újabb 10-20 év,közben a valós problémát okozó folyamatok zajlanak, dehát gondolkodást és életmódot váltani nehéz.

Sokkal egyszerűbb még 0.01mg-al csökkenteni a CO2-t a kipufogóban, elképesztő eurótízmilliárdok ráfordításával, és újabb pár tized %-al a globális kibocsájtást. Miközben a CO2 egy hatalmas medence, amibe ömlik a víz, és folyik lefelé is, két cseppel kevesebbet cseppentett bele észak európa, hurrá, nem is került sokba, dehogy.

Karma_73 2019.07.07. 01:52:25

Az ötödik csoportba tartozom, mint minden értelmesen gondolkodni képes, józan eszét használni tudó ember. Ha nem is vagyunk klímaszakértők relevàns doktorátusokkal, azt azért józan ésszel is értenünk kell, amit a klímavédő tudósok mondanak. Már ha odafigyelünk rájuk.

21. század 2019.07.07. 10:05:41

@Artificem: és ha ez a csoport éppen figyelmen kívül hagyja azt, amit @tükörfúró: mond, s csak a CO2 csökkentésével tudja le a dolgot?

Yossarian_M 2019.07.07. 21:58:44

A helyes valasz: Ki nem szarja le? Tudsz valtoztatni? Nem. Tudsz alkalmazkodni? Igen. Hat akkor tedd azt es kimeld meg magad a teljesen folosleges aggodastol.

21. század 2019.07.08. 09:55:36

@Yossarian_M: Ahol összeér a klíma- és a környezet, ott biztos, hogy tudsz változtatni is. S maga az alkalmazkodás is változás, változtatás.
Szerinted mi az, amiben alkalmazkodni kell, s hogyan?

csúti csüngőhasú tolvaj 2019.07.08. 11:26:53

Vicces, ahogy az ostobák a magas CO mellett érvelnek, elfelejtve, hogy az utóbbi ilyen esetekben azért városok helyet parttól partig kőkeményen erdők voltak amik azért kicsit hatékonyabban oldották meg a CO problémát, mint Gipsz Jakab 800 négyzetméteres háza két emberrel és szobánként klímával...

21. század 2019.07.08. 16:13:25

@_Epikurosz_: Akkor ide is:

Nem értem az "is"-t. Pár szóban összefoglalhatnád.