https://www.facebook.com/21-sz%C3%A1zad-1569426733384921

21.század

Tudás - Jövő - Innováció

A Tudás-Felzárkózás csoport víziója

2019. május 03. - 21. század

mosoly-gorbe.JPG"A téziseket vita és továbbfejlesztés reményében bocsátjuk a pártok, szakmai szervezetek és az
érdeklődők elé; használják fel tartalmát stratégiai programjaikban, a jövőről alkotandó vízióikban."

Megjegyzés: blogunkban és FB oldalunkon alapvetően a megatrendekkel foglalkozunk - de nem érdektelen arról beszélni, hogy egyes műhelyek - esetünkben a Tudás-Felzárkózás csoport - milyen irányt javasolnak. A poszt egy 13. oldalas anyag Vízió fejezete

A jövő egyértelműen a tudásalapú társadalomé!

Minőségi váltásra a tudás, a globális digitalizáció teremt esélyt!

A XXI-ik század kihívásai mindemellett alapvetően a társadalmi - gazdasági viszonyok alakulásától függenek.

 Az életminőség alakulása, valamint a gazdaság fejlődőképessége szoros kapcsolatban vannak: a fejlett világhoz való felzárkózásunk anyagi feltételeit a technológiai modernizációval való lépéstartással teremthetjük meg.

A modernizáció alapjait az intelligens, befogadó társadalom, és a fenntartható  növekedés stratégiája biztosíthatja.

Ennek

- tartalma: a tudás bővítése (kutatás); a tudás átadása (oktatás); a tudás  hasznosítása (innováció);

      - motorja: az innovációkon elérhető extraprofit;

       - feltétele: a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenése, a hatalmi ágak függetlensége, a  hatalom

intézményi és jogi kontrolljának érvényesülése, a jogállam.

 A modernizáció aktuális stratégiai feladata a következő negyed században: a digitális globalizáció befogadása és széleskörű alkalmazása Magyarországon. E folyamatnak legfontosabb tartópillérei:

 1/ Tudásalapú, az egyének sokszínűségét, különbözőségét befogadó, az esélyegyenlőséget biztosító társadalom.

 - A kompetencia elvű oktatási rendszer a fő stratégiai prioritás. A magolás helyét átveszi a tudás elsajátításának gyakorlata. A rangos alapműveltség mellett új feladat a programozás elsajátítása, s hangsúlyos elem az átképzésekhez való készség kialakítása és fejlesztése.

Az iskola feladata: lehetőséget nyújtani minden fiatalnak, hogy képességeit kibontakoztassa, a szociális egyenlőtlenségekből származó hátrányokat minimalizálja.

Negyed század során elérjük, hogy az egyetemi végzettségűek aránya meghaladja a korosztály 50%-át, a nyelvvizsgával, nyelvtudással rendelkezők számaránya a 80%-ot.

Az egyetemi, főiskolai hallgatók legalább két szemesztert külföldi intézményben teljesítenek. Az egyetemek színvonala jelentősen meghaladja a jelenlegit, a diplomáik nemzetközi elfogadottsága terén is minőségi változás következik be.   Egyetemeink nyitottak a világ felé, s vonzóak: kölcsönösségi alapon külföldi oktatók vesznek részt a hazai oktatásban, kutatásban, illetve a szakmai együttműködés kiszélesedik a legrangosabb egyetemekkel, tudományos intézményekkel.

Egyre fokozottabban beépül az élethosszig tartó tanulás a lakosság életmódjába. Az oktatási, képzési feladatokra szánt források meghaladják a GDP 8%-át, s növekvőek.

 - A kutatás, az új ismeretek feltárása kiemelt stratégiai feladat. A fiatal tehetségek, a legkiválóbb kreatív elmék felkarolása, menedzselése, az új kutatási eredmények, találmányok itthon tartása az ország megújulásának mind meghatározóbb elemei.

Mindezek háttereként természetes feladat az egyetemek, az akadémiai intézetek fejlesztése, a tudományok műveléséhez szükséges feltételek biztosítása. A tudós társadalom függetlenségének, autonómiájának példamutató megteremtése és védelme  a mindenkori kormányzat kötelessége és felelőssége.

Alapkövetelményként jelen van a kutatás-fejlesztés (K+F) társadalmi és gazdasági beágyazódásának elmélyítése, nemzetközi nyitottságának állandó fejlesztése, integrálódásának előmozdítása.  

Alapkutatásra - az Országgyűléshez tartozó Nemzeti Tudományos Alap révén - legalább a GDP 1%-át fordítja a kormányzat.

 - Az innováció, a kutatási eredmények hasznosítása érdekében: a kutatóhálózat és a vállalkozói szféra szimbiózisban működnek. Az együttműködés eredményessége, az innováció-politika átfogó jellege révén hazánk versenyképessége nemzetközileg kiemelkedő, minden korábbi helyezést meghaladó szintet ér el.

Az innováció-politika főbb elemeiként:

Stabil, kiszámítható innováció-barát gazdasági környezetet működik. Fontos szerveződések az egyetemek, állami kutatóhelyek bázisán működő innovatív kisvállalkozások (spin-off, start-up cégek); különleges gazdasági övezetek; tudományos parkok; az innovációs folyamatok teljes vertikumát felölelő, közös érdekeltségű vállalkozói csoportok, a klaszterek.  

A GDP 2%-ával - a teljes K+F ráfordítások kétharmadával - a vállalati szféra rendelkezik, hangsúlyozottan a kis és közepes vállalkozások.

Megkülönböztetett figyelem irányul a külföldön digitális technológiával dolgozó magyar szakemberek munkájára, ahol lehet segítésére, tudásuk hazai hasznosítására.

Az innovációpolitika a gazdaságpolitikai koncepció szerves, meghatározó részét képezi.

Az állami innovációs politika szakmai irányítását az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a regionális fejlesztési szervezetek végzik. Munkájuk súlyponti eleme a hálózatépítés, a kockázati tőkealapok, kiválósági központok létrehozása, működtetése, fejlesztése. 

Az integrálódó EU lehetőségeinek kihasználása és érvényesítése meghatározó jelentőséget kap. A közlekedés, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, a zöld energia tennivalói az uniós fejlesztések részeként ambiciózusabb programokban öltenek testet.Kiemelkedik ezek közül Magyarország geológiai adottsága, miszerint nagyon vékony alattunk a földköpeny, s magas a geotermikus energia gazdaságos kinyerésének lehetősége. Létrejön az Unió összefogásával az a gigantikus geotermikus villamos erőmű, mely a klimatikus viszonyok jelentős javulását eredményezi Európában. Ezzel  Magyarország a világ vezető geotermikus energiahasznosító országai közé emelkedik, s  létrejön az ENSZ szakértői által a 70-es években vázolt energetikai súlypont eltolódás: „Magyarország 2050-re energetikai nagyhatalom lesz”. ( És teljesül a Nobel-díjas Wigner Jenő álma is.)

 2/ Társadalmi integráció

 A társadalmi egyenlőtlenség mérséklése a tudásalapú társadalom feltétele.  Történelmi fordulat áll be a munkahelyteremtés-, a szociálpolitika-, az adórendszer átalakítása terén. A dinamikus fejlődés, a digitalizáció eredményeként megszűnő-átalakuló  munkahelyek tömegesen idéznek  elő a társadalmi lét terén átmeneti jellegű,  illetve tartós problémákat, A szegénységen, a nincstelenségen, mint legsúlyosabb társadalmi problémákon túljutottunk a Feltétel Nélküli Alapjövedelem fokozatos bevezetésével.  Az átalakuló munkahely- és munkafeltételek kezelését ugyancsak az alanyi jogon járó – egyetemes - támogatás rendszerének működtetése segíti. Az emberi méltóság megtartása, a szolidaritás, az egyenlőség, a szabadság eszméinek érvényesítése, az egyéni képességek kibontakoztatásának segítése feltehetően negyedszázadon túlnyúló feladat és új típusú társadalmi újraelosztási rendszerek kiépítését is igénylik. A törvényszerűen felmerülő egzisztenciális problémák kezelése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a polgárosodási folyamat felgyorsuljon, a társadalmi integráció kibontakozzon és megerősödjön, s a Nyugati civilizációhoz, az EU-hoz tartozásunk megkérdőjelezhetetlenné, véglegessé váljon.

 3/  Budapest ,  egyetemi centrumok

 A digitális globalizáció az esély ahhoz, hogy a fejlett országokkal összemérhető teljesítményekkel nevezhetünk be a század új, dinamikus fejlődési folyamatába.

 A digitális globalizáció térnyeréséhez nemzetközi szintű teljesítmények kellenek. Ehhez a feltételek leginkább az egyetemi városokban, meghatározóan Budapest térségében adottak. A főváros és néhány egyetemi centrum kapcsolódott be leginkább a globalizáció folyamataiba. Budapesten dolgozik a magyar lakosság negyede, iskolázottságuk közelíti a fejlett országok vonatkozó paramétereit, s itt működik a magyar szellemi bázis kétharmada.   

A Magyar Tudományos Akadémia, valamint a hazai és a nemzetközi tudományos intézmények révén elérjük, hogy Budapest európai tudományos centrummá váljon rövidesen. Ehhez elengedhetetlen, hogy megépüljön a régóta tervezett 5-10 ezer fős kongresszusi központ.

Fontos a főváros és az agglomeráció együttműködése. Negyedszázad alatt nem csak létre jön a közel 3 milliós lélekszámú „Budapest Metropolisz”, hanem meghatározó szerepet vállal az ország modernizációjában, s kedvező feltételekkel vesz részt  az európai és a világ nagyvárosainak kiélezett versenyében.

Budapest fejlődése, a hiperglobalizáció lehetőségeinek kihasználása, mindenekelőtt a fiataljainkat mozgósítja és ambicionálja a felemelkedésben való részvételhez.

Ehhez

- okozott támogatást kapnak a fővárosi és a vidéki városok oktatási intézményei, egyetemei, az MTA intézetei;

- minőségileg új helyzetet teremt  Budapest és az egyetemi centrumok bekapcsolása az EU megerősítését is segítő szakmai-partneri folyamatokba, a modernizálódó, integrálódó Európa létrehozásába;

- a külföldi tőkebevonás során előnyben  részesülnek a digitális technológiával működő, nagy hozzáadott értéket előállító vállalkozások;

- tudományos parkok jönnek létre az MO körgyűrű mentén, az egyetemi centrumok közelében, a zsámbéki medencében, illetve a főváros rozsdafoltjainak betelepítései során.

 4/  Társadalmi szerződésbefogadó intézmények

 Hosszú távra szólóan társadalmi szerződés jön létre hazánkban is a modernizáció, a felzárkózás fontos feltételeként,  amelyet elfogad és betart valamennyi párt, civil szervezet, mozgalom  - hatalomban és ellenzékben egyaránt. A szerződés olyan befogadó oktatási, innovációs és gazdasági intézményrendszer működését garantálja, mely:

- biztosítja az oktatás és a tudomány szabadságát, fejlesztésük prioritását;

- érvényt szerez a tulajdonjognak;

- egyenlő feltételeket teremt a vállalkozásoknak;

- elősegíti a gazdasági növekedést, az innovációt.

 Összességében az így létrejött befogadó intézményrendszer megteremti a tudás, a törvényes rend, a védett tulajdonjogok és a piacgazdaság alapjait, ugyanakkor megakadályozza, hogy egy szűk csoport szerezze meg újólag a hatalmat, s az erőforrásokat saját hatalma bebetonozására és vagyonosodására használja.Igazolódik, hogy az eredményesség feltétele:  az egymást váltó kormányok a már elért eredményeket nem kérdőjelezik meg, hanem azokra építenek.  A társadalmi szerződés illeszkedik az EU mindenkori jogrendjéhez.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szazad21.blog.hu/api/trackback/id/tr7214332187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.