https://www.facebook.com/21-sz%C3%A1zad-1569426733384921

21.század

Halat, hálót - vagy halastavat?

a szegénységről, mértékletességről

2018. április 24. - Hovath G. Gyorgy

evolution.jpgCsermely Péter magam hálózatelméleti munkájából ismerem, ezért „követem”. Nagypénteken nem erről a témáról írt – de blogját olvasva néhány kérdés, reagálás bennem is, mint agnosztikusban is megfogalmazódott:

Értem, s szép gondolatoknak tartom, amit megfogalmaztál[i]. Alkalmat adott arra, hogy magam, nem hívőként is elgondolkodjam ezeken. Amit kérdezek, az nem illik bele a te hangulatodba, elmélkedésedbe - de valamikor jó lenne erről beszélni.

 (Félve kérdezem, mivel a hitelvekben nem vagyok járatos: az erények közül a _szegénység_ helyett nem lenne személetesebb a _mértékletesség_?[ii])

 A szegénység számomra a nélkülözést jelenti - a mértékletesség pedig azt, hogy ne kívánjak többet, mint amire a teljes élet megéléséhez szükségem van. A teljes élet pedig nem lehet az anyagi javak hajszolása - ez könnyen igazolható, s írod is: "A szegénység tehát nem a tulajdonaink hiánya, hanem a korlátlan szabadság elnyerése." Ugyanis aki számára a folyamatos gazdagodás az életcél, az nem tud kiszállni ebből, mert óhatatlanul elkapja a gépszíj, s frusztrált lesz, ha a yachtjánál egy nagyobbat lát a kikötőben vagy ha van - s mindig van - valaki, aki nála is gazdagabb.

Értem, hogy nálad a szegénység szimbolikus - s nem a nélkülözőkről, a mélyszegénységben élőkről szól az írásod, s hogy amit felvetek, az egy máskor, más poszt témája lehetne, de kapcsolódik az emberi szabadsághoz: én sem érezhetem szabadnak magam, amíg más nélkülözni kényszerül - s tőle sem várhatom el, hogy a többi erényt gyakorolja.

 A 21. században viszont újfajta kihívások várnak ránk – egyben meg is teremtik, teremthetik a feltételeit annak, hogy vállalhassuk az általad értelmezett „szegénységet”, mértékletességet.

 Halat vagy hálót – vagy halastavat?

A bibliai időkben, illetve azóta is sokáig a karitasz követelménye fogalmazódott meg – leegyszerűsítve az, hogy akinek van és megteheti, adjon halat az éhezőnek. Ezen az alapon jöttek létre a munkásbiztosító egyesületek és fogalmazódtak meg Bismarck reformjai is. A szociális állam már ennél tovább ment: az átfogó egészségbiztosítás és oktatás, a munkanélküliek átképzése, a társadalmi integráció segítése, az egyéni szabadságjogok kiterjesztése a hal helyett hálót mondással írható le.

Ez nagyon sokáig működőképes is volt, addig, amíg volt elég munkahely és lehetőség. A világ azonban afelé halad, hogy egyre kevesebb lesz a hagyományos értelemben vett munkahely, mivel a robotok egyre több munkát fognak elvégezni helyettünk. Ezért  a tanulás, képzés nem egyszerűen a tudás-, hanem a kompetencia[iii] társadalmát kell, hogy szolgálja. Egyenlítse ki a születéskori esélykülönbségeket, legyünk tisztában a képességeinkkel, tehetségünkkel, érdeklődésünkkel, egyéni hátrányainkkal, majd tanuljuk meg ezek alapján hogyan, milyen célokat tűzzünk ki - s már "csak" induljunk el az utunkon. A korábbi hasonlatokat alapul véve ezt úgy fogalmazhatjuk meg, hogy mindenkinek legyen egy saját halastava.[iv] Így és ekkor lehetünk szabadok – hiszen ha a normális életfeltételek biztosítottak, akkor felesleges a minél több anyagi jav birtoklására törekedni, s gondolhatunk akár a jövőre is, mint ahogy pl. a Nemnövekedés mozgalom teszi.

Az persze még időben odébb van, hogy ez általánosan elfogadott, megvalósított legyen – de a szemléletformálással, a kompetencia orientált képzéssel nincs miért várni. Érdemes egyaránt megismerkedni a mértékletesség keresztényi erényével és a Nemnövekedés [v]elméletével – nem félve attól, hogy ezekhez akár nekünk nem tetsző gondolatok is társulhatnak.[vi]

Sokan úgy gondolják, hogy az FNA lehet a megoldás[vii] eszköze. Kétségtelen, hogy a vele szembenálló vélemények sem alaptalanok – de az elutasítók alapvető tényeket nem vesznek figyelembe: a már említett megatrendek alapján kijelenthetjük, hogy a klasszikus és egyben jövedelmet biztosító munkavégzés csökken, miközben az értelmes, társadalmi szinten is hasznos tevékenységek lehetősége korlátlan. Sokan gondolják, hogy a mesterséges intelligencia és a robotizáció elterjedésével majd lehetővé válik, hogy bolygónkon mindenki számára biztosíthatóak legyenek a szükségletek – de ha ezt majd az erőforrások lehetővé is teszik, s nem pusztítjuk el a Földet – ez az idő még igencsak odébb van. Bízva egy ilyen jövőben, azt nem kerülhetjük el, hogy beszéljünk az átmenetről. Sokan, még a hívek közül is azt hiszik, hogy az FNA a szegénység megszüntetésére szolgáló (adj halat) baloldali program – s úgy gondolják, hogy ettől az emberek már képesek lesznek megépíteni a halastavaikat”.Az egyik legfontosabb eredménye az, hogy leegyszerűsíti a támogatási rendszereket, melyek így átláthatóbbá is válnak. (Technikailag ez hasonló, mint a családi pótlék). S innentől jönnek a kérdések – de ez külön poszt témája.

Mások a vagyonok megadóztatásával, közülük van, aki egyenesen az örökösödés eltörlésével gondolják megoldani a méltányosság és az igazságosság érvényesítését. Ha abból indulunk ki, hogy a Földet az unokáinktól örököltük - akkor nyilvánvaló, hogy nem tudhatjuk, hogy az ük-ük-unokáinktól ez mekkora egyénre lebontott vagyont is jelent.

Ezért ha nem is igazságos, de mindenképpen méltányos kiindulási helyzetet kell teremteni - ajánlom mindenkinek Liska Tibor munkásságát, ha ez még mond valakinek valamit...

Teljesen nyilvánvaló, hogy az esélyegyenlőséget biztosítani kell - s az is bizonyítottnak vehető, hogy a működő társadalmi kohézió feltétele a kis távolság az egyének és a rétegek között.

Ugyanakkor az is könnyen belátható, hogy erőszakosan beavatkozni pl. azzal, hogy a vagyonokat egyenlően szétosztjuk - nem viszi előbbre a világot. Mert nem a vagyonnal - hanem annak működésével van a gond (patrimoniális társadalom, oligarchizálódás, stb.)

Az is komoly tényező, hogy ma a legtöbb ember számára az a legfontosabb (megfogalmazott) ösztönző, hogy a gyerekeinek jobb/jó legyen - ezt nem lehet máról holnapra megszüntetni pl. túl progresszív vagyonadóval. (Szép gondolat a Nemnövekedés - de ez eddig leginkább csak városi értelmiségi filozofálgatás, kevés követője akad.)

S egy praktikus dolog: a vagyon a legkönnyebben "eltüntethető" a szem elől - a vagyon- és örökösödési adó a legkönnyebben kijátszható.

De: ha Bill Gates vagy Demján Sándor a vagyonát képes társadalmilag hasznos célokra fordítani, akkor ebből lehet erkölcsi követelmény, majd akár széles gyakorlat is. (Persze, Bill Gates azért a legjobb iskolákat és maximális indulási feltételeket tudott biztosítani a gyerekeinek.) S nem magukat a vagyontárgyakat (Pl. Facebook, MOL, MÁV) kell szétosztani – „felenni” - hanem a hozadékát kellene az esélyegyenlőségre fordítani (s működésüket társadalmasítani, pl. kezdetben csak ellenőrzéssel, később a CSR programok számonkérésével, stb.)

De hogy még bonyolultabb a dolog: még ott van az Észak-Dél, klímaváltozás, ami globális szintre emeli ezt az egész kérdést. 

 

[i] http://csermelyblog.hu/szegenyseg

[ii] http://lexikon.katolikus.hu/E/er%C3%A9ny.html

[iii] http://szazad21.blog.hu/2017/01/14/elet_a_matrixban_az_embereket_lelovik_ugye

[iv] http://kereszteny.blog.hu/2009/04/16/a_hal_szimbolum

[v] https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemn%C3%B6veked%C3%A9s

[vi] http://geo1.blog.hu/2016/08/30/_nemnovekedes_erzekenyseg_jeles_megoldasok_vegyes

[vii] http://beszelo.c3.hu/onlinecikk/az-fna-t-bevezetni-nem-kell-felnetek-jo-lesz-ha-mindenki-egyetert-en-nem-ellenzem

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szazad21.blog.hu/api/trackback/id/tr7313868686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.